Blog

Hazaérve Lengyelországból, túl sok időm nem volt felkészülni a nyitófutamra: kedden pár órát gyakoroltam a pályát, majd szerdán - a verseny előtt - az éppen talált beállításokat finomhangoltam.

Ahogy ígértem: íme a nyílt napon készült egyéb képek-videók a "stábom" jóvoltából (és ismét csak nagyon köszönöm nekik, hogy elkísértek erre az élményvezetésemre).

Nem számítottam erre, de nem is lövöm el a poént: az előző forduló (Zhejiang Circuit) második versenyén, a rajt utáni első kanyarban megforogtam, és türelmetlenül - versenytársakat figyelmen kívül hagyva, őket leszorítva - jöttem vissza a pályára, mely miatt kaptam egy időmérős büntetést (ez annyit jelent, hogy a mostani verseny kvalifikációs...

Dupla dobogó: vannak még csodák... Mert hogy valami történt velem, az egészen biztos, ugyanis elkezdtem jobban menni a kis MX-5-tel: nem volt itt semmi "csoda setup", visszaállítva az alapbeállításra az értékekeket, olyan köridőt durrantottam a prekvalifikáción, hogy magam sem hittem el (és Mickiewicz Máté sem volt messze).

Nem tudok mást írni, borzasztó csalódott vagyok (nem mintha akkorát fejlődtem volna): mindkét versenyen ugyanúgy és ugyanott - az első kanyarban - forogtam meg, mert a hirtelen lassulásokat előttem nem tudtam lereagálni, mindkétszer megpöcköltem az előttem menőt, majd forogtam, mint a ringlispil.